Figyelem! A túlsúly több évvel is megrövidíti az érintettek életét


 

A túlsúly több évvel is megrövidíti az érintettek életét, sok esetben épp olyan veszélyes, mint a dohányzás - állítják brit kutatók, akik a The Lancet angol orvosi hetilapban számoltak be vizsgálataikról.

Az Oxfordi Egyetem kutatói 57 olyan Európában és Észak-Amerikában folytatott vizsgálat eredményeit elemezték, amelyek csaknem egymillió ember sorsát követték nyomon 10-15 éven át. Ez alatt az idő alatt a vizsgálat alanyainak egytizede - százezer ember hunyt el.

A vizsgálat a testtömeg-indexet (BMI) vette alapul, amelyet a testsúlyt a méterben mért magasság négyzetével osztva számítanak ki. Túlsúlyosnak azok számítanak, akik BMI-je 25 és 29 között van, a 30 fölötti testtömeg-index pedig elhízást jelez.

A kutatók arra jöttek, rá, hogy a halálozási ráta azok között volt a legalacsonyabb, akinek a testtömeg-indexe 23-24, vagyis a normális érték felső határánál mozgott.

A mérsékelten elhízottak, akiknek a testtömeg-indexe 30 és 35 között volt, 3 évvel kevesebbre számíthattak, mint a normális testsúlyú egyének. A 40 fölötti BMI viszont már egy évtizeddel rövidebb életet jelent, vagyis az elhízás ugyanolyan rizikófaktort jelent, mint az egész életen át tartó m! egrögzött dohányzás.

"A mérsékelten elhízott emberek esetében a normális testsúlyú egyénekkel szemben 50 százalékkal magasabb a valószínűsége az időelőtti elhalálozásnak" - hangsúlyozta a vizsgálatot irányító Gary Whitlock, az Oxfordi Egyetem epidemiológusa.

Ismertetése szerint az elhízott embereknél kétharmaddal nagyobb a valószínűsége, hogy szívinfarktusban, vagy stroke-ban hunynak el. Négyszer magasabb a rizikója, hogy diabéteszben, veseelégtelenségben, vagy májbetegségben halnak meg, s egyhatoddal nagyobb a valószínűsége, hogy rosszindulatú daganat miatt távoznak az élők sorából.

"Ez a kutatás bebizonyította, hogy milyen súlyos következményekkel jár a túlsúlyosság. A testtömeg-indexnek csupán kisfokú emelkedése is megnöveli a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek kockázatát" - emelte ki Arne Astrup, a Koppenhágai Egyetem táplálkozástani professzora, aki nem volt részese a vizsgálatnak.

MTI

Népszava, Népszava


Alkoholmérgezés: hol a határ?

 

Ha egymás után többféle italt akarunk megkóstolni, mindig a gyengébb alkoholtartalmúval és zamatúval kezdjük, a jobb és különlegesebb kategóriák felé haladva. Ám a nedűk teljes élvezete a felszolgálási hőmérséklettől is függ. A világos söröket 8-10, a barna söröket 10-12 fokos hőmérsékleten ajánlott felszolgálni.

Az alkoholfogyasztás következményei igen változóak egyéni érzékenységtől, nemtől, testtömegtől, aktuális egészségi és fizikai állapottól, esetleges gyógyszeres kezeléstől, valamint az elfogyasztott alkohol mennyiségétől függően. 

Az alkoholos italok fogyasztása világszerte elterjedt és napjainkra a férfiak mellett egyre több nő, valamint a fiatalabb korosztály számára jelenti a kikapcsolódás, jókedvre derítés vagy éppen búfelejtés egyik formáját. Ám ivászat előtt érdemes elgondolkodni: milyen alkalmakkor, miből és mennyit igyunk, s melyek azok a betegségek vagy állapotok, amikor feltétlenül kerülnünk kell a bódító nedüt.

Egy biztos, a megfelelő hőmérsékletű, minőségi italok mértékletes fogyasztása növeli az elfogyasztott ételek élvezeti ékét. Az apperitif étkezések előtt kiváló étvágygerjesztő, elősegíti az emésztést. Elsősorban keserű italok alkalmasak erre a célra, de a száraz vörösboroknak és a savasabb fehérboroknak is kedvező a hatásuk. Ilyenek például a vermutok, ürmösök, pálinkafélék, borpárlatok, keserű likőrök, száraz koktélok és a száraz szamorodni. Az édes alkoholos italok étkezés előtt kerülendők, mert elveszik az étvágyat. Az étkezés mellé elfogyasztott alkohol segíti a húsos ételek emésztését, a fehérjék lebontását.
Ha egymás után többféle italt akarunk megkóstolni, mindig a gyengébb alkoholtartalmúval és zamatúval kezdjük, a jobb és különlegesebb kategóriák felé haladva. Ám a nedűk teljes élvezete a felszolgálási hőmérséklettől is függ. A világos söröket 8-10, a barna söröket 10-12 fokos hőmérsékleten ajánlott felszolgálni. Az ennél hidegebb sörök zamata nem érvényesül, a habja is kevés, az ennél melegebb ital habja nem tartós, emellett üdítő hatását is elveszíti. A fehérborok hőmérsékletét a maligánfokban mért erősségük határozza meg, minél erősebb a bor, annál kevésbé kell hidegnek lennie. A vörösborokat és a Tokaji aszút körülbelül 16 fokos hőmérsékleten ajánlott fogyasztani. A csemegeborok hőmérsékletének meghatározására saját kívánságunk az irányadó. A pezsgőket általában 5 fokosan, a röviditalokat előhűtés nélkül, jéggel ihatjuk.
A kisebb alkoholtartalmú italok kevésbé terhelik meg a szervezetet, ezért törekedjünk az égetett szeszes ital kisebb arányára, valamint arra, hogy ezeket is étkezéshez kötötten fogyasszuk el. Az alacsonyabb alkoholkoncentrációjú italok kevésbé károsítják a gyomor és a belek nyálkahártyáját, mint a tömény szeszes italok. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az alkohol mellett egyéb összetevők (aldehidek, észterek, fenolok, tanninok, vas, ólom és kobalt) is felelősek az italok egészségkárosító hatásáért.

Heveny alkoholmérgezés

Az alkoholfogyasztás a mámoros állapottól kezdve egészen súlyos állapotig vezethet. Az alkoholmérgezés négy szakaszát különböztethetjük meg. Az elsőnél a tünetek még nem vagy alig vehetők észre, kellemes, euforikus érzés, nyugalom, a gátlások oldódása, majd beszédkésztetés jellemzi e szakaszt. A véralkohol szintje (azaz 1000 egységnyi vérben hány gramm alkohol van): 0,25-0,30 százalék. E fölött a kritikai készség zavara és a koncentráció csökkenése figyelhető meg. Ezt követi az izgalmi szakasz, azaz az ittasság. Még tart az euforikus állapot és a bőbeszédűség, ám szapora, telt, erőteljes pulzus, gyorsult légzés, emelkedett vérnyomás, könnyes, véreres szem, kipirult arc, bővebb verejtékezés és vizelet-kiválasztás, alkoholszagú lehelet, az önuralom és önbírálat elvesztése, a térlátás, egyensúly és helyérzékelés kezdődő zavara jellemzi. Ez esetben a véralkoholszint: 0,5-1,5 százalék.

A rendezetlenségi szakasznál már enyhe részegségről beszélhetünk. Lelassul a gondolkodás és a beszéd, megnyúlik a reakcióidő, jellemző a pontatlan érzékszervi észlelés, a hiányos tájékozódás, a gátlástalanság és aluszékonyság. A véralkohol szintje ilyenkor 1,5-2,5 százalék. Végül bekövetkezhet a komatózus, azaz a súlyos részegség. Tompultság, depresszív hangulat, vérnyomásesés, testhőmérséklet-süllyedés, légzőközpont-bénulás, el-elbóbiskolás után tudatborulás, később zavartság, kóma léphet fel, de akár halálhoz is vezethet; a véralko- holszint 2,5-4,0 százalék.

Néhány állapot, betegség fennállása esetén tilos alkoholt fogyasztani. Ismert a vörösbor nyugtató hatása, azonban ezzel nem szabad visszaélni. Stresszoldásra egyéb problémamegoldó technikák, szükség esetén szakemberek segítségét indokolt igénybe venni, a stresszoldás talaján kialakuló alkoholizmus elkerülése érdekében.
Kedvező a kis mennyiségű vörösbor étkezéshez kötött szív- és érrendszerre kifejtett védő hatása, amely a védő hatású HDL-koleszterin szintjének növelésével magyarázható. Magas vérnyomás esetén azonban kerülendő az alkoholfogyasztás. Napi 30-100 g tiszta alkoholnak megfelelő mennyiség 10 Hgmm-rel emelheti meg a vérnyomást. Nők részére legfeljebb 10 gramm, férfiak részére 20 gramm alkohol engedhető meg.

Az alkoholfogyasztás rövid idő alatt gyorsan emeli a trigliceridszintet, ezért indokolt a magas trigliceridszintől szenvedő betegeknek az alkohol teljes megvonása.
A köszvény esetén alkalmazott purinszegény diéta szintén az alkohol teljes megvonását indokolja, hiszen az alkohol közvetett módon növeli a vér húgysavszintjét. Annak ellenére, hogy az alkoholmentes sör nem tartalmaz alkoholt, purintartalma miatt mégis ellenjavalt köszvényesek számára.

Kismamák számára szintén kerülendő az alkoholos italok fogyasztása, mert magzati alkohol szindróma (értelmi fogyatékosság, a testi fejlődés elmaradása, fejlődési rendellenességek) kialakulásához vezethet. Allergiás tüneteket válthat ki a vörösbor szulfittartalma, ezért fogyasztása mind a kismama, mind a leendő gyermek számára kockázati tényező. A szoptatás idején elfogyasztott alkohol kis mértékben bekerül az anyatejbe. Nagy mennyiségű alkoholt fogyasztó édesanya csecsemőjénél is megfigyelhetők az alkohol káros hatásai; a baba aluszékony lesz és akár hányhat is.

Cukorbetegeknek különösen a cukrot is tartalmazó alkoholos italok (édes pezsgők, édes borok, likőrök, vermutok, unikum) kerülendők, mert erősen emelik a vércukorszintet. Kivételes alkalmakkor, korlátozott mennyiségben száraz borok fogyaszthatók, de a kezdeti vércukorcsökkentő hatás miatt melléjük kevés szénhidrátot tartalmazó ételt is (például egy pogácsát, 1-2 darab kekszet) is kell enni. Pollenallergiások tüneteit az úgynevezett keresztallergia miatt felerősíthetik a nagy hisztamintartalmú vagy hisztamint felszabadító élelmiszerek, italok, így például az alkoholos italok is.
S nem feledkezhetünk meg a másnaposságról sem. A kellemetlen állapot egyik jele, a szájszárazság az alkohol vízhajtó hatásának tudható be. A fejfájásért az alkohol lebomlása következtében a szervezetben termelődő acetaldehid tehető felelőssé. Az alkohol lebomlásának gyorsítását nem, de a kellemetlen tüneteket lehet csökkenteni. Az ásványvíz és a zöldséges levesek pótolják a hiányzó folyadékot és az ásványi anyagokat. A savanykás ételek szintén jólesnek a másnapos szervezetnek. Kedvező lehet a hideg-meleg vizes zuhany, de a forró vizes fürdő és a szauna ellenjavallt. Nem ajánlott a „kutyaharapást szőrével” mintájára történő ismételt  alkoholfogyasztás, amely rövid ideig mérsékelheti a tüneteket, mégsem könnyíti meg a szervezet méregtelenítő tevékenységét. Sokan kávéivással kívánnak kijózanodni, azonban vízelvonó tulajdonsága miatt tovább fokozódhat a szájszárazság és a fejfájás.

Dánielné Rózsa Ágnes, dietetikus, HVG


 Szenvedélybetegségek

Nincs éles határ az egészséges és a kóros mértékű játék között. Mint a legtöbb szenvedélybetegség, ez is nagyon nehezen kezelhető, nincsen egyértelműen hatékony terápiája. A gyógyulásra nem motivált beteg kezelése pedig reménytelen. Első lépés a beteg együttműködésének elérése, a betegségtudat kialakítása, ugyanis a legtöbbjük még az orvosának sem vallja be függőségének mértékét.

Kártya, lottó, kaszinó, lóverseny, játékgép mind a nyerés lehetőségével kecsegtetnek. Noha a szerencsejáték örömet és izgalmat okoz, függőséghez is vezethet. A játékos pedig csak két esetben nem tudja abbahagyni a játékot: ha nyerésben van, vagy ha vesztésre áll.

A játék az egész állatvilágban megfigyelhető tevékenység. Születés után a világ megismerését és a tanulási folyamatokat segíti elő, az ember számára emellett alapvető örömforrás, szórakozás, kikapcsolódás, amely nem kizárólag a gyermekkorra korlátozódik, egész életünkön át, az élet szinte minden területén jelen lehet. Noha változatainak száma végtelen, minden esetben az izgalom (a nyeréshez vezető út) és az öröm (a nyerés) lehetőségét hordozza magában a résztvevők számára.
Olyannyira, hogy az emberek 99 százaléka életében legalább egyszer kipróbálja a szerencsejátékot. Van, aki megelégszik ennyivel, és van, aki többet nem tud kiszállni belőle. Amerikai vizsgálatok azt mutatják, hogy kóros játékszenvedély a lakosság 1-1,5 százalékánál alakul ki, ami Magyarországon körülbelül százezer rendszeresen kockáztatót jelenthet, ám olyan statisztikák is vannak, amelyek szerint 2-3 százalékot érint a beteges szenvedély. A játékszenvedélyek az impulzuskontroll-zavarok (késztetéseknek, csábításoknak való ellenállás képtelensége) közé tartoznak. A játék célja a győzelem, a siker iránti vágy, illetve a napi  sokszor nyomasztó  valóságból való kiszakadás.
A szenvedélyes játékosok többsége  az alkohol- és a drogfüggőséghez hasonlóan  férfi. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a férfiak jóval teljesítményorientáltabbak, mint a nők, ráadásul a kudarc- és stressztűrő képességük is alacsonyabb  árulta el Bolgár Judit pszichológus, egyetemi tanár.
Nem véletlenül említjük a játékszenvedélyt egy kalap alatt az alkohollal és a droggal, hiszen ennek is a hétköznapokból való menekülés a lényege. Nagyobb problémát jelent, hogy a szenvedélybeteg nem akar megszabadulni a játéktól, mivel az élvezeti értéke mellett nincs súlyos egészségkárosító hatása. A drog, az alkohol vagy éppen a dohányzás esetében a romló egészsége miatt kap egyfajta fenyegető jelet az illető, amelynek következményeként beindul valami az én-védő mechanizmusában. Ennek során dől el, hogy a pillanatnyi élvezet vágya, vagy a hosszú távú gondolkodás kerekedik-e felül. Ám amellett, hogy nincs fiziológiai következménye  csak erkölcsi és morális leépülés , a pozitív kicsengése annál inkább érezhető. A szerencsejáték társaságot biztosít  nézzük csak a lóversenyt, vagy a kártyajátékokat, de az egymás mellett sorakozó játékgépek is megteremtik a maguk miliőjét. Persze a többi szenvedélybetegség is kötődhet szociális környezethez, de tudjuk: a drogos végül magányosan hal meg magyarázza Bolgár Judit.
Az emberek többségénél a szerencsejáték csupán szórakozást jelent, izgalmat, újdonságot, örömérzést, és nem folyik bele a mindennapjaikba. Ám aki a konfliktusai elől a játékba menekül, feszültségoldásra használja azt, bekerül egy ördögi körbe, mert a problémáit nem megoldja, hanem újabbakkal tetézi. Végül ez az út vezet a függőséghez. A beteg tartósan és ismétlődően hibásan viszonyul a szerencsejáték kihívásához, gondolkodását és életvitelét teljesen kitölti új szenvedélye, illetve az ehhez szükséges pénz  a legtöbb esetben kölcsönből, illegális tevékenységből történő  előteremtése. Életcéljai elpárolognak, munkája és családi élete romokban hever, egzisztenciálisan csődhelyzetbe kerül. Ilyenkor nem ritka az a végső játék (last game), mint rejtett öngyilkossági késztetés.

Ki érintett, és miért?

Hogy miért kockáztatnak az emberek? Legtöbben a gyors nyerési lehetőséget jelölik meg fő motivációnak, a szerencsejátékokra csábító reklámok pedig azt sugallják, hogy ehhez mindössze elég egyetlen esély, ami noha rendkívül csekély, pénzbe kerül. Ám jóval inkább arról van szó, hogy az egyetlen  de legalábbis a legfőbb  örömforrás az életükben, vagy éppen pótcselekvés.
"A gépezés miatt keletkezett anyagi gondokból adódó családi problémáimat egy csapásra megoldhatná egy nagyobb nyeremény vagy fődíj, és végre elismernék az erőfeszítéseimet  mondta Mike József, aki saját bevallása szerint játékfüggő. Van egy biztos módszerem, a játékgépek szoftvere ugyanis kiszámítható; eleinte csak figyelem, ki mennyit dob bele, és hogyan ad vissza a gép, majd mikor már van benne annyi, hogy nagyobb összeget is kiadhat, akkor szállok rá  reagál interjúalanyunk arra a kérdésünkre, hogy szerinte ki nyer, a játékos vagy az üzemeltető.

A kóros játékszenvedély alapvető jellemzője a kockázat megítélésének zavara. Irreálisak, képtelenek elfogadni a véletlen szerepét, azt, hogy ha ötször piros jött ki a ruletten, hatodszorra is csak 50 százalék esélyük van a feketére. Nem logikusan, a normatív stratégia alapján döntenek, hanem a gyermeki képzeletvilágból eredő biztos szisztémára mennek, amihez mindig kell egy újabb utolsó lehetőség, hogy működjön  magyarázza Bolgár doktornő.
A játékfüggőség kialakulásában többféle összetevő is szerepet játszhat: öröklődött hajlam, a központi idegrendszer biológiai (neurokémiai) eltérései, valamint pszichológiai tényezők. A genetikai vizsgálatok szerint az örömérzetben alapvető szerepet játszó dopamin szabályozásáért felelős egyik génben jelentős eltérés mutatkozik a szenvedélybetegek és a kontrollcsoport között. De ezt nem kell készpénznek venni, azoknál, akik a kóros gént (DRD2 A1 allél) hordozzák, csupán nagyobb valószínűséggel lép fel szenvedélybetegség.
Az eufória biokémiai alapja a dopamin felszabadulása az agytörzsben elhelyezkedő örömközpontban. A folyamatot többnyire természetes források váltják ki, mint amilyen az evés, a szexuális élet, a szerelem vagy az anyai érzések. A függőségben szenvedőknél ez a jutalmazó pályarendszer sérült vagy nem működik. Mivel az átlag örömforrás így nem szabadít fel elég dopamint, valami extrát kell keresni, hogy az illető kielégüljön”, így ők a játék  vagy az internet  révén kerülhetnek egy olyan transzállapotba, amelyet a mindennapi életükben nem tudnak elérni. A negatív életesemények legalább ennyit nyomnak a latban, közülük a két legfontosabb: a diszharmonikus családi állapot vagy egy fontos személy elvesztése.
Ha valaki a számítógépén rendszeresen pasziánszozik, már függőnek minősül. A pénznyeremény csupán egy járulékos dolog. Akit napokig az íróasztalához szögez egy számítógépes játék, szintén szenvedélybeteg  hívta fel a figyelmet Szegény György, munka- és szervezet szakpszichológus, igazságügyi szakértő. A szenvedélybetegeket többnyire a hozzátartozói viszik szakemberhez, akik leggyakrabban a játékgépek, pénznyerő automaták vagy kártyajátékok rabjai. Maga a betegség hosszantartó, krónikus lefolyású, ám hosszabb tünetmentes időszak után is bekövetkezhet a gyors visszaesés. A szenvedélybetegek  terápiás vagy gyógyszeres kezelés után  tünetei átkonvertálódhatnak, például a játékgépes egy másik szenvedélynek kezd el hódolni, megjelenik egy másik betegség: ez a tünetváltás  magyarázza a szakértő.
Természetesen nincs éles határ az egészséges és a kóros mértékű játék között. Mint a legtöbb szenvedélybetegség, ez is nagyon nehezen kezelhető, nincsen egyértelműen hatékony terápiája. A gyógyulásra nem motivált beteg kezelése pedig reménytelen. Első lépés a beteg együttműködésének elérése, a betegségtudat kialakítása, ugyanis a legtöbbjük még az orvosának sem vallja be függőségének mértékét. Pszichoedukatív módszerrel megtanítható a beteg a szerencsejátékok racionális felfogására, a mágikus szemlélet helyett. Emellett a konfliktusmegoldó képességet és az érzelmi kifejezőkészséget is javítani kell, ami szinte minden függőre jellemző.
Gyógyszeres kezelésben az antidepresszívumok közül a szerotonin rendszerre ható szerek (úgynevezett SSRI-ok) csökkentik a késztetést, míg a játék iránti sóvárgást a dopamin rendszert befolyásoló orvosságok (bupropionok) mérséklik. A pszichoterápiás módszerek közül az alkoholbetegeknél alkalmazott Minnesota-modell része, a gondolkodásra és viselkedésre ható kognitív viselkedésterápia válhat be. A lényeg, hogy több megközelítés egyidejű alkalmazásával lehet csak eredményt elérni, ám a visszaes és veszélye még évek múltán is nagy.
HVG, HVG

Egyen mézet! Nemcsak meghűlésre jó

A sebgyógyítás, a pihentető alvás elősegítése, a köhögés csillapítása, a memória javítása mellett még a vércukorszint ellenőrzés alatt tartásában is képes segíteni a méz.

A sebgyógyítás, a pihentető alvás elősegítése, a köhögés csillapítása, a memória javítása mellett még a vércukorszint ellenőrzés alatt tartásában is képes segíteni a méz - jelentette ki a napokban a Független Hírügynökség szerint az USA mezőgazdasági minisztériumának kutató fiziológusa, David Baer egy nemzetközi tanácskozáson.

A méz ugyanis képes arra, hogy fenntartsa a jó inzulinérzékenységet. Az inzulinérzékenység csökkenése az első jele annak, hogy a cukoranyagcsere felborult. És az inzulinérzékenység csökkenése, más néven inzulinrezisztencia miatt nemcsak cukorbetegség, de elhízás, szív- és érrendszeri betegségek, stroke (agyi katasztrófa) és magasvérnyomás fenyegeti az arra hajlamos embereket. Az inzulinérzékenység megőrzése viszont csökkenti ezeknek a betegségeknek a kockázatát. 

VGO
VG, Világgazdaság
 


Cink a megfázás ellen

 

A megfázásos tünetek megjelenésétől számított 24 órán belül bevett cink-acetát-tabletta csökkenti a betegség elhúzódását és a tünetek súlyosságát - állítja a Journal of Infectious Diseases című szaklapban megjelent tanulmány.

Ötven önkéntes jelentkezőn vizsgálta a cink-acetát hatását a nátha kezelésében Ananda S. Prasad, a detroiti Wayne Állami Egyetem orvosi iskolájának munkatársa. Mindannyiuknak 24 órán belül kezdődtek megfázásos tüneteik. A résztvevők egyik csoportja 13,3 milligramm cinket tartalmazó cink-acetát tablettát kapott, másik csoportja placebót 2-3 óránként, amíg ébren voltak.

A megfázásos tünetek (köhögés, orrfolyás, izomfájdalom) átlagosan négy napig tartottak a cinket szedők csoportjában, míg a placebót szedőknél hét napig. Négy nap elteltével a cinket szedők 56 százaléka teljesen felépült, ugyanakkor a placebót szedők közül senki sem volt még tünetmentes. Egy sor biokémiai vizsgálat is megerősítette a cink hatásosságát a megfázás ellen, mellékhatást pedig nem tapasztaltak a vizsgálat során.

A tanulmány szerzői szerint a pozitív eredmény a cink antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásának köszönhető.

MTI

Népszava


 

A dohányzás károsítja a fiatalok agyállományát

 

A tinédzserek dohányzása különösen károsan hat a fiatalok agyának fejlődésére és hallására, és tanulási nehézségeket okozhat. A Yale Egyetem kutatásában dohányzó, nemdohányzó, valamint olyan 14-19 éves fiatalok vettek részt, akiknek anyja dohányzott a terhesség alatt. A tinédzserek agyának vizsgálata világos különbségeket mutatott ki az agysejtek közötti jeltovábbításáért felelős fehérállományban a dohányzók, valamint a nikotinnal magzati korban találkozók esetében a nemdohányzókhoz képest.

Az elváltozások az aktívan dohányzó fiataloknál voltak a legjelentősebbek, ami arra utal, hogy az agy különösen veszélyeztetett a kamaszkorban. Az agynak az a területe sem fejlődött megfelelően, amely a fülből érkező jelek továbbításáért felel, ennek hatására a fiatal dohányzók nehezebben koncentrálnak, ha valamilyen zavaró tényező lép fel. Ez könnyen iskolai kudarcokhoz vezethet. A szakemberek arra készülnek, hogy a dohányzásról leszokókat is bevonnak a vizsgálatba, így kideríthetik, hogy az elváltozások visszafordíthatók-e.
VGO, Világgazdaság


Döbbenetes felmérés született a magyar nőkről


Az Egészségügyi Világszervezete által a közelmúltban kiadott jelentés szerint a legutóbbi két bővítés során az Európai Unióhoz újonan csatlakozó államok közül Magyarországon a legmagasabb a dohányzó nők aránya.

A felmérés szerint hazánkban a teljes felnőtt népesség nő tagjainak 29,8 százaléka füstöl, az utánunk következő Bulgáriában ez 23,3 százalék, Lengyelországban 20,7, Csehországban 20,7. Szlovéniában és Szlovákiában meglehetősen konszolidáltak a nők: arányukat tekintve a románok19,9 a szlovák hölgyek 15,5 százaléka szívja rendszeresen a cigarettát.
A kontinensen is mindössze két ország előz meg minket: Szerbiában a felnőtt hölgyek 38, Ausztriában 40 százalékuk dohányzik.
Tarcsai Lívia, Világgazdaság